Visual Field Test Logo

Fordított pupilláris blokk

Mélyreható kutatások és szakértői útmutatók a látásegészség fenntartásához.

Milyen a perifériás látása?

A vakfoltok gyakran fokozatosan alakulnak ki tünetek nélkül. Indítson ingyenes próbaverziót, és végezzen egy gyors látótérvizsgálatot, hogy időben észlelje a változásokat.

Tudja meg most

fordított pupilláris blokk

A fordított pupilláris blokk az a szemészeti állapot, amikor a szivárványhártya középső része hátrafelé homorúvá válik, vagyis a pupilla körüli rész befelé húzódik a szem belseje felé. Normálisan a szem elülső és hátsó kamrája közötti folyadékáramlás kiegyensúlyozott, de ennél az állapotnál a nyomáskülönbség miatt a szivárványhártya hátrafelé hajlik. Ez a hátrahajlás közvetlen érintkezést okozhat a szivárványhártya hátsó felszíne és a szemlencsét rögzítő rostok között, ami súrlódással pigment szemcsék felszabadulásához vezethet. A kilökődött pigment a szem belső struktúráiba kerülve lerakódhat, különösen a csarnokzugban lévő elvezető rendszeren, és ez megnehezíti a szemfolyadék elszivárgását. Ha a folyadék elvezetése tartósan akadályozott lesz, a szem belső nyomása emelkedhet, ami idővel látóideg-károsodáshoz és látásromláshoz vezethet. Figyelmeztető jelek lehetnek a látásban jelentkező tünetek, de gyakran csak szemészati vizsgálaton fedezik fel olyankor is, amikor egy fényes, függőleges pigmentkúp vagy a csarnokzug fokozott festődése látható. A diagnózis felállításához szemész speciális vizsgálatokat végez, például réslámpás vizsgálatot, gonioszkópiát és szükség esetén ultrahang biometriát vagy elülső szegment képalkotást. Kezelési cél mindig a belső nyomás csökkentése és a szivárványhártya hátrahajlásának megszüntetése; az egyik gyakran használt beavatkozás a lézeres iridotómia, amely kiegyenlíti a kamrák közötti nyomást és laposabbá teszi a szivárványhártyát. Emellett gyógyszeres szemcseppek az intraokuláris nyomás csökkentésére, lézeres vagy műtéti eljárások is szóba jöhetnek súlyosabb esetben. Korai felismerés és rendszeres ellenőrzés fontos, mert megfelelő kezeléssel a hosszú távú látásvesztés kockázata jelentősen csökkenthető.